16.rész

Miután a nézők elmentek, és csak a bokszokban bütyköltek néhányan, Kimivel elindultunk a pályát körbejárni.
Tök vidám hangulatunk volt, ahhoz képest, hogy milyen hangja volt a rádión…
- És mi volt olyan fontos amit a futam közben akartál mondani? – kérdeztem, ugyanis furdalt a kíváncsiság, hiába sejtettem…
- Jah.. Hát tudod!! – mondta nyomatékosan, de én akkor is az ő szájából akarom hallani.
- Sejtem… De elmondanád? Légyszi!
- Hát tudod.. Hogy te mész vissza tanulni, nekem meg itt a forma 1 és hogy mi lesz így velem, velünk. – válaszolt, kicsit lehangoltan.
- Aha.. Igen.. És jutottál valamire?
- Ami azt illeti… Igen…
- És megtudhatom? – kérdeztem egy kicsi hatásszünet után.
- Ja, igen.. Szóval… Gondolom nem szeretnéd otthagyni a sulit pont az év közepén, viszont nekem… Nekem meg év vége van.. Vagyis pontosabban még 1 futam, és…
- Eszedbe ne jusson! – vágtam a szavába. – Nem akarom, hogy otthagyd azt a sportot, amit évek óta űzöl, csak miattam. Nem!
- De… De én nem tudok meglenni nélküled! Nagyon szeretlek! És semmiképpen nem akarlak elhagyni! És azt se akarom, hogy abbahagyd a sulit, csak miattam….
- Elég hülye helyzet…
- Nekem mondod?
Most már szomorú hangulatban haladtunk előre a pályán.
Azt hiszem már eléggé kisírtam magam, mivel most nem bőgtem… Legalább is eddig.
Egyre sötétebb, és sötétebb lett. A pálya nem volt kivilágítva, mivel már nem volt egy lélek se a közelben. Vagyis csak mi…
- Van egy ötletem! –szólalt meg Kimi
- Éspedig? – derült fel az arcom.
- Na szóval… Oda költözök a közeledbe! Így minden nap együtt lehetünk, persze csak a suli után, és amikor meg futamok vannak, csak akkor kell mellőznünk egymást.
- És.. Ez szerinted hosszú távon is be fog válni? – kérdeztem… Örültem, csak azért volt némi kételyem…
- Azt.. azt még nem tudom… Kérdés az, meddig fogsz te tanulni, és én versenyezni.. Meglehet, hogy jövőre már nem találok helyet itt, és pihi lesz… Ki tudja…
- Hmm.. Rendben.. Ha te is ezt akarod…
- Én? Mért ne akarnám? Érted bármit! – vágta rá egyből.
- Oh.. Kösszi. – pusziltam meg.

Ismét boldogan sétáltunk, kézen fogva.
Valójában már nem is a pályán haladtunk, hanem össze vissza.
Tök vicces volt.. Csak húzott maga után, én meg utána, mint akit pórázon vezetnek, közben mesélt erről arról… Hogy például itt pörgött meg, meg ilyesmi, én meg csak hallgattam, és a kérdésekre bőszen bólogattam.

*
-Jó reggelt! – szólt Kimi, miután kinyitottam a szemem.
-Neked is. – szóltam,s ezután egy lágy csókot is kaptam.
-Ugye tudod, hogy ma lesz a buli? – csillant fel a szeme.
-Igen… - válaszoltam, még egy kicsit álmosan.
- És… Az előtt mit csinálunk? – kérdezősködött fülig érő szájjal.
- Nem tudom… Alszunk?
- Mi? Dehogy! Azt nem!
- Hogy te mennyire a toppon vagy korán reggel… Mit szedsz? – röhögtem.
- Ja semmit, csak… Csak boldog vagyok.
- Örülök. De ugye nem most indulunk oda a valahova?
- Ömm… Most ha azt mondanám, hogy de, akkor nem lennél boldog.. szóval aludj még nyugodtan.
- Oh.. Köszi. – mondtam, s befordultam a fal felé, fejemre húztam a takarót, és aludtam még egy sort.
Ezen Kimi röhögött egy sort, de nem érdekelt. x) Fáradt voltam még.

Mikor felkeltem,Kimi matatott ott a cuccai között..
Gondolom összepakolt, hogy másnap ne kelljen.
Szép halkan vissza surrantam a szobámba, átöltözni..
Kimi ebből semmit sem vett észre.. Nem tudom hogy lehettem ilyen halk.
Elég hülye idő volt.
Sütött a nap, de közben fújt a szél, és tiszta hideg volt.
Így egy farmergatya és pulcsi mellett döntöttem.
- És hova is megyünk? – szólaltam meg Kimi legnagyobb meglepetésére.
- Te, onnan, hogy mikor? – habogott.
- Nem vetted észre, és kisurrantam. – mosolyogtam. – De hova megyünk akkor?
- Ja.. Nem tudom.. Vagyis de! Moziba.
- Ahha.. És mit nézünk meg?
- Nem tudom.. dönts te!
- Hát.. Ha én döntök.. Akkor meg fogsz lepődni… De te mondtad. – mondtam
Valamit még pakolászott ott, és csak azután indultunk el.
- És nem félsz, hogy egy csomó rajondó le fog támadni?
- Nem.. Majd elbújok. – röhögött.

*
- Akkor.. Mit szeretnél megnézni? – fogott a kezébe egy moziműsort.
-Hmm.. Horrort.. Az most jól esne…
-Mi?? Horror? Jó.. Ha ennyire szeretnéd… - fagyott le egy picit az arca… Tudtam hogy meg fog lepődni. De hogy ennyire? X)
-Interjú a vámpírral? Az nem olyan durva.. Ahogy hallottam. – mosolyogtam.
- Oké. Rendben. Akkor megveszed a jegyeket? Nem akarok még nagyobb feltűnést kelteni.
-Aha. – mondtam nagy mosolygás közben.. Milyen vicces.. Én veszem meg a jegyeket, csak mert a barátom egy híresség, és lehet,hogy a pénztáros csaj elájulna…

Miután megvettem a jegyeket, a szokásos popcorn és kóla megvétele után beültünk.
Érdekes… Csak mi voltunk ketten…Egy lélek se volt rajtunk kívül.. Ennyire rossz lenne a film?
*
Cseppet se volt félelmetes, de azért fogtam Kimi kezét…=)
Hátha ő fél.. x)
Bár amikor a kiscsaj levágta a pali fejét, na az egy kicsit félelmetes volt.. Nem inkább undorító… Na itt hunytam be a szemem. Persze Kimi is észrevette, de nem szólt semmit, csak mosolygott. De most na.. Csak lányból vagyok vagy mi…
- Beülünk valahova kajázni? – tettem fel a kérdést, miután kijöttünk a moziból, Ugyanis kicsit éhes lettem..
- Persze. Ha van étvágyad a film után…- mosolygott.
- Mér ne lenne? Nem vagyok nádszál, aki még a légytől is megijed. – röhögtem el magam… Azért tényleg nem vagyok olyan..
- És hova szeretnél menni? Ahol a múltkor voltunk az jó?
- Aha.. Vagyis.. Igen csak akkor ne négy évszak pizzát együnk. –mosolyogtam.
- Ja.. Rendben…- mondta, és az olasz kajázó felé vettük az irányt.