10.rész

Miután elment, elvánszorogtam az ajtóig, és bekulcsoltam, hogy véletlenül se jöjjön be senki, majd aludtam egy sor, hogy holnapra jobban legyek.
4óra! Szabadedzés! Néznem kell….
Elővettem, az addigra földön heverő laptopomat.
Kimi egyre jobb időket ment… És ennek csak örültem.
A csajok tuti, hogy ott izgultak, hogy most bokszokban, vagy a lelátón, ki tudja… Épp ezért hívtam fel Naot.

- Halo? – szólt bele hangosan, ugyanis elég nagy volt a hangzavar.
- Szia! Jess vagyok.
- Ááá Szia! Kimi mondta, hogy rosszul lettél. Minden rendben?
- Igen… Ami azt illeti már sokkal jobban vagyok. De te? Hol vagy? Adriannal?
- Most per pillanat nem. De amúgy itt ülök a monitorok előtt.
- Á szóval közelebbről is megismertétek egymás. – bazsalyogtam.
- Igen. – mondta nevetve.
- És Pat? A Red Bull bokszba?
- Igen, és ő is puszil!
- Köszi. Akkor további jó szórakozást, és itt találkozunk.
- Oké! És gyógyulj meg!
- Megpróbálom. Szia.
- Szia!

Szóval összejöttek… Jó nekik.. Vagyis nem tudom…
De hopp.. Kimi 1??? Aztazeget… Szép…=)
Szóval igen Kimi az első lett.. Nem tudom, hogy tudták elérni, de annyira nem is gondolok bele túlságosan… Lehet, hogy a többiek számítottak az esőre… Ki tudja..

- Szia Jess! Beengedsz? – Kimi? Ilyen gyorsan ideért? Végül is nem sok idő gyalog se idáig, de a sok interjú? Érdekes…
- Kimi? – kérdeztem.. Csak hogy biztos legyek.
- Igen. – azzal letettem a laptopot a lábamról, és siettem az ajtóhoz.
- Ügyi voltál! – ugrottam a nyakába.
- Ohh… Köszi… Igazán semmiség… Csak eltaláltunk pár beállítást… De nem is megyek bele a részletekbe. Hogy vagy?
- Hát.. Sokkal jobban – mondtam vigyorogva- De gyere beljebb. – nyitottam kijjebb az ajtót.
- Okés. Köszi. – mondta vigyorogva, majd bent leültünk az ágyra, és magamhoz vettem a laptopot.
- Mi jót nézegetsz? – kérdezte érdeklődve, de én csak elhúztam a laptopot, hogy ne lásson semmit, és nagyban vigyorogtam.
- Ömm.. Semmi érdekeset… - tényleg csak az e-mailjeimet nézegettem, ő meg csak tovább mosolygott.

Egy kis idő után, mikor már éreztem, hogy tényleg elunja magát, lezártam a laptopot, és közelebb ültem hozzá.
- És mért vagy ilyen hallgatag? – törtem meg a csendet.
- Mi? Én hallgatag? Te nem szóltál hozzám! Ezt még megkapod! – azzal elkezdett csikizni… Hát mit mondjak elég csikis vagyok, majd összeestem.
- Héé Hagydabaaa lécííííí neeee…-mondtam nagy ugrándozás, és vihogás közepette… El tudjátok képzelni, már majdnem sírtam. x)
- Nem! – hmm.. rövid lényegre törő válasz.- Hacsak.. Át nem jössz hozzám… - mih? Én? Minek?
- Miért is? – kérdeztem, még mindig röhögve, de szerencsére már abbahagyta a csikizést.
- Csak úgy… Állandóan itt vagyunk…- jó meglátás.. Most amúgy akkor mi van? Mert én nem értem…
Szóval… Ma.. Vacsora, megfogta a kezem, most meg áthív? Hmm…

- Jól gondold meg, mert ha nem akkor tovább csikizlek!-hmm.. zsarolgatunk? Zsarolgatunk?
- Na jó rendben.. De csak azért, hogy ne csikizz tovább…- tényleg csak azért, mert képes lenne rá.. Kinézem belőle, hogy halálra csikiz… Na jó.. Legalábbis csak addig, míg be nem pisilek… Így inkább a menekülő utat választottam, ha hívhatom így…
Így hát átmentem.. Átmentünk. Nem értem miért.. Ugyan olyan szoba… Na jó kicsit eltér, de hasonló…
- Héé neked van tévéd! Ez nem ér!!!!
- Mér neked nincs?
- Hát nincs! Ez felháborító! – játszottam a megsértődött vendéget.
- Sajnálom hölgyem nem tehetünk már… - hehe…x)én csak röhögtem..

- És miért is jöttem át? – kérdeztem egy kis idő után…
- Hmm.. Mert én megkértelek.. Igen.. Talán azért…
- Neemmm!! Mert megzsaroltál!! – világosítottam fel.
- Én?? Nem! Olyat én? Soha! – milyen dilis…x)


- Elég késő van…- mondtam
- Aha…
- És én elég fáradt vagyok! – kontráztam.
- Ja… És most erre nekem kéne valamit válaszolni?
- Hmm.. Talán igen. – mondtam röhögve.
- Akkor… Mért nem alszol itt…
- De hisz itt van egy szobával arrébb az én ágyam is…
- Huhh… Azt nehéz lenne áthozni.. Nem gondolod?
- Jajj.. Dilis nem úgy gondoltam.
- De attól még itt alszol ugye? – nézett rám boci szemekkel.
- De így? Ruhában? – meresztettem rá a szemem.
- Aha! Simán! – vágta rá.
- De.. De.. Nem anyu mondta, hogy úgy nem lehet? – anyu.. xD vicces eset volt….
- Hát.. az most nem érdekes…Anyu úgysincs itt…
- Na jó rendben.. De csak a te kedvedért… - egyeztem bele.. Azt még én sem tudom hogy miért…
- Örülök. – mondta, s átölelt.
Ha így haladunk, én elpirulok…^.^